A pénzügyi válság súlyos hatással volt az izlandi gazdaságra. A korona zuhant, a devizában zajló üzleti tranzakciókat hetekig fel kellett függeszteni, csak a gyógyszerekre, élelmiszerekre és olajra adott a kormány keretet, ami drasztikus hatással járt az importtal foglalkozó vállalkozásokra. A GDP 2009 első félévében 5,5%-kal csökkent.
Munkahelyek szűntek meg a bankrendszer átalakulása, a nemzeti légitársaság, újságok és egyéb cégek csődje miatt. A munkanélküliség november végére megháromszorozódott, meghaladva a 4%-ot, több mint 7000 regisztrált álláskeresővel (Izland népessége kb 320 000 fő).
A foglalkoztatott munkaerő 14%-ának csökkentették a fizetését, 7%-nál csökkentették a munkaórák számát.
A háztartások devizában felvett hiteleinek visszafizetése komoly terhet jelentett lakosságnak, egyes becslések szerint a háztartások 20%-a képtelen visszafizetni a felvett hiteleket, másik 20% pedig pénzügyi segítségre szorul (a kormány által lehetővé tett módosított fizetési lehetőséget összesen 22 háztartás vette igénybe (az adatok forrása ez a cikk).
A nyugdíjalapok értéke 15-25%-kal csökkent, a nyugdíjkifizetéseket a következő évben 10%-kal csökkenteni kellett.
2009. július 17-én jóváhagyták a kormányzat tervét, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val. Szabadkereskedelmi megállapodás eddig is érvényben volt, de Izland eddig vonakodott belépni az EU-ba, félve, hogy elveszíti függetlenségét, illetve hogy a számára legfontosabb halászati tevékenységeket az EU halászati politikája korlátozná. A tárgyalások folynak, és majd, ha megfelelőnek találják a feltételeket, népszavazással döntenek a csatlakozási szándékról.
2009. augusztus 28-án a parlament megszavazta az Icesave törvényt, amely szerint az állam kártalanítja a holland és angol betéteseket (5 milliárd dollár, Izland GDP-jének 4%-a). Az ellenzők szerint nem szabad a magánbankok veszteségeiért az államnak jót állnia.
A törvényről népszavazást írtak ki. A 2010. március 6-án tartott szavazás eredménye egyértelmű volt: 93% ellene, kevesebb mint 2% mellette szavazott.
A népszavazás után új tárgyalások kezdődtek. 2011. február 16-án az izlandi parlament úgy döntött, hogy 2016-tól kezdődően 2046-ig visszafizeti az összeget, fix 3%-os kamattal. Az izlandi elnök visszautasította a törvény aláírását, és új népszavazást kért. Ezt 2011. április 9-én tartották, amely ismét nem eredménnyel zárult, bár nem annyira elsöprő arányban, mint az előző. Mivel a népszavazás nem hozott eredményt, a brit és a holland kormány bejelentette, hogy az Európai Bírósághoz fordul.
